Irán és a magyar gazdaság. Miért figyeljünk a Közel-Keletre?
Sokszor hallani a hírekben távoli konfliktusokról, feszültségekről, és könnyű azt gondolni, hogy ezek minket, itt Magyarországon nem érintenek. Pedig a globalizált világban minden mindennel összefügg, és egy-egy távoli esemény akár a mindennapjainkban is éreztetheti hatását – gondoljunk csak a bevásárlásra vagy a tankolásra. Most egy aktuális példán keresztül, az iráni helyzet és a magyar mezőgazdaság kapcsán szeretném bemutatni, miért fontos odafigyelnünk.
Honnan fúj a szél? Az energia ára
mindenhol érezhető
Az elmúlt napok, hetek híreiben egyre többet hallani a feszültségekről Irán körül. De mi köze ennek a mi aratás előtt álló búzamezőinkhez? A válasz az energiában rejlik. Irán a világ egyik jelentős olaj- és gáztermelője, és a Hormuzi-szoros – az a keskeny tengeri átjáró, amelyen keresztül a Perzsa-öböl olajkészletei kijutnak a világpiacra – a globális olajszállítás ütőere. Ha itt zavar támad, ha a szállítás akadályozottá válik, az azonnal megdobja a világpiaci olajárakat.
Ez pedig dominóhatást indít el:
- Üzemanyag drágulás: A traktorok, kombájnok és minden mezőgazdasági gép dízellel működik. A drágább üzemanyag egyenesen arányosan növeli a termelési költségeket. Gondoljunk bele: minden szántás, vetés, aratás, de még a betakarított termény elszállítása is drágább lesz.
- Műtrágya és növényvédelem: A műtrágya- és növényvédőszer-gyártás hihetetlenül energiaigényes. A földgáz az egyik legfontosabb alapanyag a műtrágya előállításához. Ha az energia drágul, ezeknek az input anyagoknak az ára is azonnal emelkedik. Ez dupla csapás a gazdáknak, hiszen a termeléshez elengedhetetlen, de egyre drágább lesz.
Volatilis piacok: Amikor a kiszámíthatatlanság az úr
Az „volatilis árak” kifejezés talán rémisztően hangzik, de egyszerűen azt jelenti, hogy az árak hirtelen és nagy mértékben ingadoznak. Egy iráni konfliktus esetén a globális gabonapiacok is volatilisé válhatnak. Bár Irán maga nem kulcsfontosságú gabonaexportőr, a regionális feszültség, a szállítási útvonalak bizonytalansága (és nem csak a Hormuzi-szoros, hanem az egész közel-keleti régió biztonsága), valamint a befektetői hangulat romlása mind-mind kihat a gabona árára.
Miért baj ez nekünk?
- Kiszámíthatatlanság: A gazdák nehezen tudják előre jelezni, mennyiért tudják eladni a terményeiket. Ez megnehezíti a tervezést, a beruházásokat, és növeli a pénzügyi kockázatot.
- Logisztikai akadályok: Ha a tengeri útvonalakon – bárhol a világon – megnő a feszültség, megdrágul a biztosítás, késedelmek léphetnek fel, és ez globálisan kihat a szállítási költségekre és a termékek mozgására. Ez a mi exportképességünket is befolyásolhatja.
Pénzügyi hullámok: Dráguló hitelek,
lassuló fejlesztések
Egy ilyen regionális feszültség nem csak a nyersanyagpiacokra van hatással, hanem a globális pénzpiacokra is. A befektetők óvatosabbá válnak, kivonják tőkéjüket a kockázatosabbnak ítélt területekről. Ez Magyarországot is érintheti. Mi ennek a következménye? A hitelek drágulhatnak, nehezebbé válhat a finanszírozás, ami visszavetheti a mezőgazdasági fejlesztéseket, az új technológiák bevezetését vagy éppen a géppark megújítását.
Mit jelent ez nekünk?
Az iráni helyzet tehát messze nem egy távoli probléma. A magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásai közvetetten, az energiaárakon, a globális piacok volatilitásán és a finanszírozási feltételeken keresztül érzékelhetők. Mindez a termelési költségeket növeli, a gazdák helyzetét bizonytalanabbá teszi, és végső soron kihat arra is, hogy milyen áron kerülnek az élelmiszerek a boltok polcaira.
Fontos tehát, hogy figyeljünk a globális eseményekre, mert a világgazdaság összekapcsolt rendszere miatt az, ami ma Iránban történik, holnap már a mi búzatáblánk sorsát is befolyásolhatja.
Kérdésed van?
Írj nekünk még ma. 48 órán belül munkatársunk felveszi Veled a kapcsolatot.
Ha a telefonos kapcsolattartást preferálod inkább, akkor add meg telefonszámodat.
2021-2023 Egyensúly ’96 Iroda Bt. – Minden jog fenntartva